"A hiány olyan, mint egy sajgó pont a szívemben. Sokkal jobb érzés, mint amikor dühös voltam rá, vagy ami még rosszabb, amikor nem engedtem, hogy bármit is érezzek iránta. A hiánya az jelzi, hogy szeretem."
"Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd."
"Hiába vágyódott erre a találkozásra, most, hogy itt van végre, úgy érzi, innen is tovább kell rohannia! Tovább, tovább! „Meg kell végre találni, amit igazán keres, és míg AZ hiányzik, addig senki sem kell! Addig minden csak hazudozás, káprázat, gyáva menekülés!.
"A búcsú nélküli szerelem soha nem ér véget...."
"Ne sírj, hogy vége lett...mosolyogj, mert megtörtént!"
"Csak azok látják meg a világot a maga valóságában, akiknek a szemét tisztára mosták a könnyek.
„Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és Rád gondolok..., halkan érted sóhajtok.”
„Fekszem az ágyamon, hiányzol, akkor is, ha nem akarom. Nem tudom, mit tegyek, hogy Hozzád közelebb legyek!”
„Csöndes éjszaka, ha elkerül az álom minden érzésemmel TE utánad vágyom! Suttog a némaság ábrándos meséket, mindig azt suttogják LÁTNI SZERETNÉLEK!”
„Csendes éjszakán, ha elér az álom minden emlékeddel te utánad vágyom, álmodok felőled csendes kis meséket és mindig az a vége, hogy IMÁDLAK TÉGED!”
„A párnámra könny hull, mert nem lehetek veled, szívemben fény ragyog, mert NAGYON Szeretlek!”
„A párnámra könny hull, mert nem lehetek veled, szívemben fény ragyog, mert NAGYON Szeretlek!”
„Fáj a lét a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy itt velem.”
„Mikor ébren vagyok, te jársz az eszemben, hozzád száll minden gondolatom. Mikor elalszom, rólad álmodok, az ólomlábú időt sokszor, hajszolom. Várom a percet, a jöttödet, mikor a kezem, a kezedbe teszem...
Távol tőled szomorú az élet. Szívem azt dobogja, látni szeretnélek. Ezzel a pár sorral azt üzenem néked, nem élhetek úgy, hogy ne lássalak téged!”